„Nem henyél az idő.” Modernség. Mikszáthot sokáig – novellái és regényei alapján – elsősorban a vidéki Magyarország, a széteső dzsentrivilág mesteri ábrázolójának tartották. Mára árnyaltabb elemzések mutatnak rá, a teljes életműben – óriási terjedelmű publicisztikájában, kései regényeiben – emellett legalább ilyen hangsúlyosan jelenik meg a nem szeretett, de sajátos módon polgáriasodó magyar élet és a...
„Nem henyél az idő.” Modernség. Mikszáthot sokáig – novellái és regényei alapján – elsősorban a vidéki Magyarország, a széteső dzsentrivilág mesteri ábrázolójának tartották. Mára árnyaltabb elemzések mutatnak rá, a teljes életműben – óriási terjedelmű publicisztikájában, kései regényeiben – emellett legalább ilyen hangsúlyosan jelenik meg a nem szeretett, de sajátos módon polgáriasodó magyar élet és a...
Tízévi toporgás. Varázskönyv. Ő az az író, aki a legkitartóbban várakozott, hogy bebocsássák a magyar irodalom szentélyébe. Majd tíz éven át írta remek újságcikkeit, kiváló elbeszéléseit, de a várt irodalmi beavatás egyre késlekedett. A megérdemelt elismerést végül a függetlenség párti Szegedi Napló szerkesztőségében és olvasótáborában szerzett népszerűsége, majd a kor egyik legkomolyabb lapjának, a Pesti...
Jeles mű. Anyagi haszon nélkül. Madách 1859. február 17-én kezdte írni drámai költeményét Alsósztregován. A művet 1860. március 26-án fejezte be, a kéziratot pedig megküldte Arany Jánosnak. 1861 szeptemberében írt válaszlevelében Arany úgy fogalmazott: „»Az Ember tragoediája« úgy conceptióban, mint compositioban igen jeles mű”, és a Kisfaludy Társaság ülésén be is mutatta. A munkát az...
Szegénység. Szeged. Múzeumvezető. Valahogy ellopódott. Móra nagyon szegény családból érkezett a szegedi közéletbe és az irodalomba. Először újságíró lett, lapjának, a Szegedi Naplónak egész életében munkatársa maradt. A Somogyi Könyvtárban dolgozott, majd Tömörkény István halála után 1917-ben ő örökölte meg a szegedi múzeum igazgatói székét, nevéhez több fontos régészeti ásatás kötődik. Móra édesapja, Móra Márton...
Emberektől elfordulva. „Galambtojás nagyságú arabeszkek.” Megoldás. Móricz Zsigmond úgy fogalmazott, Gárdonyi regényművészete „meggazdagította a magyar életet édes lángokkal.” Az új század világháborúra készülő világában Gárdonyi azonban mindinkább bezárkózott egri magányába. Furcsaságairól, embergyűlöletéről, önként vállalt magányáról félig igaz, félig hazug legendák sora született, melyeket az író nemhogy eloszlatni, de még táplálni is igyekezett. Emberek helyett sokszor...
Függetlenség. Harc. Menekülés. Idegen föld. Kossuth Lajost a sors nagyon hirtelen repítette a legmagasabbra. Tehetséges és rátermett politikai újságíró és politikus, karizmatikus szónok. Az Ellenzéki Párt egyik vezére, majd pénzügyminiszter, a szabadságharc motorja, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadtatója. De valami olyat is elért, amit talán soha senki. A szabadságharc elbukása után...
Népdalok hőse. Látogatásözön. Tiszteleti tagságok. „Ez a nagyvezető, aki tollával és szavával egyaránt uralkodik honfitársain, aki lángba borítja fagyos közönyüket és megtöri a történeti erők tradicionális mozdulatlanságát, […] nem egyszerű meggyőzéssel, hanem érzelmekkel, borzadály és lelkesedés felkeltésével, a tömegek felkorbácsolásával kényszeríti ki az avult réginek félretolását […] az ő műve, hogy a liberálistan mélyen behatolt...
Néma tüntetés. Adomány-tilalom. Kontra 800 levél, 100 000 forint. Deák és Vörösmarty nagyon közeli barátságban álltak egymással. Szoros kapcsolatuk, politikai nézeteik, életfilozófiájuk hasonlósága és Deák személye miatt a költő őt kérte fel halála előtt a család gyámjának. A gyámfelügyelői szerepet – Vörösmarty Ilona beszámolói alapján – Deák mély lelkiismeretességgel és szeretettel töltötte be. A kormány...
Karhatalom. Komáromi virtus. A Nemzetőrséget – azaz a Tizenkét pont szövegének 5. pontjában is jelzett „nemzeti őrsereg”-et, azaz polgárkatonaságot – a korábbi francia forradalmak Nemzeti Gárdájának példájára hozták létre. Felállításáról az 1848. évi XXII. tc. rendelkezett. Feladatuk elsősorban „a személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása” volt, vagyis alapvetően karhatalmi-rendvédelmi feladatokat kellett ellátniuk. A...
