Népdalok hőse. Látogatásözön. Tiszteleti tagságok.
„Ez a nagyvezető, aki tollával és szavával egyaránt uralkodik honfitársain, aki lángba borítja fagyos közönyüket és megtöri a történeti erők tradicionális mozdulatlanságát, […] nem egyszerű meggyőzéssel, hanem érzelmekkel, borzadály és lelkesedés felkeltésével, a tömegek felkorbácsolásával kényszeríti ki az avult réginek félretolását […] az ő műve, hogy a liberálistan mélyen behatolt a magyar agyvelő szövevényeibe, s ott él annak rejtett zugaiban még ma is” – írta róla Szekfü Gyula.
A nép körében hős vált belőle, népdalok születtek róla, a magyarok Mózesének nevezték. Az enyhülő neoabszolutizmus idején, majd 1867-től mind gyakoribbá váltak a nála tett vizitációk, tiszteletnyilvánítások; szinte állandósult – főleg a függetlenségpártiaknak – a Kossuth-látogatást magába foglaló turizmus.
1889. szeptember 12-én Békéscsaba rendkívüli közgyűlése első díszpolgárává választotta, de a Csabai Polgári Kör választmánya már 1867-ben megszavazta tiszteleti tagságát, melyről Kemény Mihály alapító elnök levélben értesítette száműzetésében. Kossuth saját kezűleg írt levélben köszönte meg a megtiszteltetést. A levelet a kör aranykeretes díszalbumba kötve őrizte.