Magánkönyvtári kötetek. Kisfaludy-csodálat. Kisfaludy Sándor Eredeti magyar játékszínének két kötete Batsányi János linzi magánkönyvtárából származik, benne Batsányi kézírásos bejegyzése: „Batsányi 1825”, illetve „Batsányi 12 Sept. 1826.” Halála után 1121 kötet maradt utána. Hitelezői majdnem lefoglalták a könyveket, mikor is Kubinyi Ágoston, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója közbelépett, és megvette tőlük, így került 1852-ben a könyvtár...
Ráby Mátyásnak két élettörténete van. Vagy több. Hányatott életét ellentmondó értelmezések mutatják be. Kalandornak tartják, Jókai Mór a Rab Ráby című regényében viszont 1797-ben Strasbourgban kiadott, német nyelvű önéletírását alapul véve, de fikciós elemekkel gazdagítva, igazi hőst formált belőle. Ahogy Mikszáth írta: a regény „a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen”, illetve a nemesi vármegye erős...
Rákóczi-kor. Haditechnika. Ezüst lemezzel borított, kuruc kori pisztoly. Felülete indamotívummal domborított. A Rákóczi-szabadságharc kuruc seregének fő hadi erejét huszárezredei adták, hadseregének legalább 2/3-a lovas vitézekből állt. Lőfegyverük az első nyeregkápa melletti fatokban hordott pár pisztoly és a bal vállra vetett, pantallér szíjon függő, különféle típusú puska volt, ami kezdetben keréklakatos, később már franciakovás rendszerű. Az...
Emberalak. Kuruc vitéz. Várostrom. A 2002-es ásatások során a várárokból került elő ez az ólommázas, írókás mintával díszített, emberalakos kerámiatál, mely unikális darab a 17. századi régészeti anyagban – csak egy-két hasonlót ismerünk. Az edény közepén lovas figura. Az állat vörös, az emberalak ruhája zöld és vörös. A férfi vállán átvetve egy világos alapon sötét...
Marhavész. Kegykép. Hiteles városkép. A barokk olaj kegykép elkészítését Kőszeg város tanácsa 1746 augusztusában határozta el. Az alsó-ausztriai és a nyugat-dunántúli területen ugyanis másfél évtizede több ízben is marhavész pusztított, ami súlyos pénzügyi, kereskedelmi és az élelmiszer-ellátásban is jelentkező gondokat okozott. A tanács ezért az újabb járvány hírére ún. fogadalmi táblát csináltatott, amely a 17....
Méltóság. Városjelvény. A buzogány fegyverként már az Árpád-korban megjelent Magyarországon, de az évszázadok során a sújtófegyverként való használata egyre inkább visszaszorult, és inkább méltóságjelvénnyé vált. Formája is folyamatosan változott. A 17. század második felében a használatban lévő hadnagyi buzogányok feje egyre kisebb lett, míg a gerezdek száma megnőtt, átlagosan 12–16 gerezdre. A 19. század második...
Világatlasz. Hatvan vára. Madártávlat. A török uralom alatt lévő Hatvan fontos szerepet töltött be. Eger ellenváraként, Budát védő erődítésként jelentős végvára és igazgatási központja a három részre szakadt országnak. 1572-ben érdekes mű készítése indult meg Kölnben. A Civitates Orbis Terrarum óriási közönségsikert aratott. Anyaga folyamatosan bővült, végül 1617-ben zárult le a hatkötetesre nőtt topográfiai városképkönyv-sorozat,...
Agy, ív, ideg. Főúri passzió. A középkor és a kora újkor jellegzetes főúri fegyvere. A fegyvert fából faragták, csonttal borították, leveles-indás csontberakással díszítették. Az íj agya barnára pácolt, a szaruíve kígyóbőrrel borított fa. Idegét zsinórral fonták és zsinórbogozás erősíti a szaruívet az agyhoz. A fegyveren több helyen kiegészítő ábrázolások, későbbi vésetek – köztük az agyán...
Hollókő vára. Mázas edény. Török vámnaplók. A hódoltság korának egyik legjellegzetesebb, mázas asztali edénytípusa, amely egy lekerekített peremű gömbszelet vagy gömbös edénytestből áll, talpa pedig rövid, hengeres vagy ívelten kifutó. Belső felületén ún. sgrafitto technikával készült díszítés; azaz az agyagedényt fedő vékony agyagmázon bekarcolásokkal alakították ki a mintát, majd az egészet ólommázzal fedték, végül a...
Eger. Bástya. Törökök jönnek. Várásatások. 1929-ben Pálosi Ervin jogakadémiai tanár Az egri vár ásatásainak újabb eredményei címmel írt, a Műemlékek Országos Bizottságához intézett – a vár dél-keleti részén, a szabálytalan ötszögletű Rozgonyi-bástyánál zajló – ásatásról szóló jelentését megismertette az Eger című, helyi lapban a lakossággal is: „Az apróbb leletek nagyobb tömegén: […] cserepek, katona-pipák, vasszerszámok,...
