A bronzszobor a megszokott testtartásban ábrázolt Venusok közül is kitűnik kecses beállításával. Bal karjában tartja Eris, a viszály istennőjének almáját, amelyet Paris, a trójai királyfi neki ítélt. Eris ugyanis bosszúból – hogy nem hívták meg egy esküvőre – egy „A legszebbnek” feliratú aranyalmát gurított az isteni násznép közé. Az almáért Hera (Iuno), Pallas Athene (Minerva) és Aphrodite (Venus) küzdöttek. A győztes végül Venus lett, igaz – meggyőzésül –, a legszebb földi nő, Helené szerelmét ígérte Parisnak. A döntésből aztán nem csak csúnya istennői sértődések lettek, de Heléne megszöktetése robbantotta ki a hosszú trójai háborút.
A kis szobor bal lábfeje hiányzik, combja sérült. Talán Alexandriában készülhetett, és valószínűleg egy görög szobor kicsinyített másolata. Tác-Gorsium római kori területét már 1866-ban említette Rómer Flóris, de végül az ásatások csak 1934-ben indultak meg itt. Az 1. számú táci Venus 1936-ban került elő.Ma – választott jelképként – ő vigyázza a Gorsiumi Régészeti Parkot.