A kalocsai Sárköz területén, a Homokmégyhez tartozó halom Szent István korában kitüntetett hely, feltehetően királyi udvarhely volt. 1930-ban avar kori sírt tártak fel itt, majd 1951-ben egy homokbánya megnyitásakor megtalálták az első honfoglalás kori temetkezési helyet, amit hat további sír követett. A 7. számú sírban eltemetett harcos mellé helyezett tárgyakból mára csak a lovas öve és az itt látható tegeze maradt meg.
A tegez bőrből (esetleg fakéregből) készülhetett, alját és fedelét vaspántokkal erősítették meg, száját csontlemezekkel keretezték. Sajnos mára a tegez is erősen sérült, csak a szájrész fedele és oldallemzei maradtak viszonylagos épségben. A csontkereten viszont vésett díszítés és rovásfelirat található, ami a Kárpát-medencében egészen példátlan és egyedülálló. A feliratot valószínűleg a tegez tulajdonosa karcolta be, ótörök nyelven. A felirat megfejtésével több nyelvész próbálkozott, egészen más eredményre jutottak, így a felirat megfejtése nagyon bizonytalan, de talán mágikus tartalmú lehet.