1956-os Kossuth-címer. Duplafenék. Örök figyelmeztetés.
A múzeum várostörténeti leltárkönyvében az 1956-os bejegyzések egyike egy Kossuth-címert fed. A kép azonban sajátos titkot rejtett: a forradalmi címer eredetileg ugyanis Sztálin – Lenin halála után, 1922-tól a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet személyi kultuszt kiépítő diktátor – olajportréjára van ráfestve.
Alkotója Sándor Lajos díszlettervező, aki 1937-ben került Szegedre, a Dóm téren a szabadtéri játékok díszletezésénél, majd a színházban dolgozott.
Az elkészült Kossuth-címert a Nemzeti Színház erkélyére feszítették ki, a legenda szerint ez volt az első a városban. Volt és van abban valami nem is titkolt kajánság és elégtétel, hogy éppen az 1950-es évek elején a színházban megrendezett hivatalos politikai nagygyűlések kötelező vizuális elemére, a nagyméretű Sztálin-portréra – amelyet Sztálin 1953-as halála után félretettek, de kidobni nem merték – kenhette rá a festő az 1956-os forradalom és a remélt szabadság szimbolikus jelképét.
1989-ben restaurálták a duplafenekű képet, és kiszabadították a felső festékréteg alól Sztálin fejét, így a Kossuth-címer tetején a generalisszimusz leselkedik ki.