Jankovics Marcell azt írta: „Nincs az életműnek másik ha-sonló darabja, nincs viszonyítási pont. Nem tudhatom, mihez képest remekmű. Mert az.” Horváth János meg úgy lelkesedett: „A tavasz himnusza ez a kép.A virágba borult meggyfák eget beborító, sűrűn villódzó szirmokkal, bódító atmoszférával telítik a festmény légterét. A kaposvári Róma-hegyen álló, új otthon környezetében megélt első tavasz élménye nyomán született a mű. […] Szűzies megjelenítője a vágyódásnak, a természeti közelségben élésnek. Az új festői korszak pettyegtetése impresszionisztikus hatású.”
Rippl-Rónai, aki a magyar művészet megújítását elindító párizsi zarándoklat úttörője, 1902-ben érkezett haza Franciaországból Kaposvárra, nem titkoltan az „intimus otthon” megtalálásának vágyával. Siker, elismerés és komoly jövedelmek segítették, hogy élete talán legboldogabb korszakát élje ekkoriban. A Róma-villát – melynek kertjében felesége látható a képen – 1908-ban vásárolta. Az olajfestmény Rippl-Rónai stílusváltásának kezdetét mutatja, amint az impresszionista-pointillista „festékpettyezés” irányából az ún. „kukoricás–mozaikos” stílus – azaz ahol az alapozás színét kihagyásos kontúrként alkalmazza – felé halad.