Ráby Mátyásnak két élettörténete van. Vagy több. Hányatott életét ellentmondó értelmezések mutatják be. Kalandornak tartják, Jókai Mór a Rab Ráby című regényében viszont 1797-ben Strasbourgban kiadott, német nyelvű önéletírását alapul véve, de fikciós elemekkel gazdagítva, igazi hőst formált belőle. Ahogy Mikszáth írta: a regény „a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen”, illetve a nemesi vármegye erős kritikája.
Annyi bizonyos, hogy Rábyt kamarai írnoki állásából besúgásai, visszaélései miatt elbocsátották. Pedig élvezte II. József támogatását, akinek – úgy tűnik – folyamatos jelentéseket írt. Rábyt 1784-ben küldték Szentendrére a város igazgatásának és pénzügyeinek ellenőrzésére és a valószínűsíthető visszaélések leleplezésére. A kettős ügyvitellel történő adócsalási ügy kivizsgálása során számos mulasztást és visszaélést fedeztek fel. De Rábyt rágalmazás vádjával börtönbe csukták, ahonnan megszökött, de újra elfogták, és 1789-ben a megye 10 év börtönbüntetésre ítélte. Végül II. Józseftől kapott kegyelmet. A vita máig tart; a Pest megyei és helytartótanácsi iratok egy része mintha alátámasztaná önéletírásának legvalószínűtlenebb részleteit is.
A hagyomány szerint a láda egykor Ráby Mátyásé lehetett.