Fejedelmi hangok. Hangeffekt-kollekció.
Több fajtájuk volt, nálunk – német mintára – ez a klasszikus, ötmenetes, három részből álló, kerekített csövű változat terjedt el, melyet egészen a 19. század végéig használtak. Az első magyar postakürtöket a budapesti Stowasser János féle Első Magyar Hangszergyár készítette.
Európában először német lovas postalegények alkalmazták, nálunk pedig az egyik legkorábbi ábrázolása a Rákóczi-szabadságharc idejéből való, hiszen a fejedelem egységesítette a magyarországi és erdélyi postaszolgálatot. Mária Terézia idejében, 1752-ben, amikor Bécs és Budapest között megindult a 30 órányi, rendszeres, utasokat, csomagokat és pénzt szállító delizsánszok postakocsi-forgalma, a postakürtnek már nélkülözhetetlen szerepe volt. Segítette ugyanis az akadálytalan haladást, mivel hangjára mindenki köteles volt az út szélére húzódni. Emellett speciális kürtjellel tudták előre jelezni a lóváltó állomásnak, milyen típusú járat érkezik, hány kocsival és hány pihent lóra lesz szükség. Az állomáson ugyancsak kürtszóval jelezték az utasoknak a beszállást, az indulást, de – alkalomadtán – a kocsis külön kürtjellel hívott segítséget, és saját jelzés szolgált a sürgöny érkezésére is