Kompromisszum. 65,8% magyar.
A saint germain-i békében 1919 szeptemberében döntöttek Nyugat-Magyarország sorsáról, 1920. június 4-én Trianonban pedig megerősítették a döntést.
Burgenland néven új osztrák tartomány volt születőben, de Ausztria kellő erő híján nem tudta birtokba venni a területet. A magyar kormány időhúzásra játszott, tárgyalások kezdődtek, de eredmény nem született. 1921. október 13-án Velencében megállapodást kötöttek, hogy Sopronban és környékén népszavazást tartanak, cserébe a magyar kormány megtisztítja a térséget a felkelőktől és átadja Ausztriának. Az egyezmény kihirdetésétől a népszavazásig kiélezett propagandaháború zajlott a két fél között. A „birtokon belüliség” a magyar félnek kedvezett, bár a kompromisszumot október végén veszélybe sodorta a volt uralkodó, IV. Károly másodszori visszatérése Magyarországra.
A voksolást végül 1921. december 14–16-án tartották nemzetközi felügyelet mellett. A teljes népszavazási területen 65,8% arányban kerültek többségbe a Magyarországra leadott szavazatok. Ausztria panaszt tett a Nagykövetek Tanácsánál, de a győztesek elutasították a tiltakozást. A város hivatalos átvétele 1922. január 1-jén történt meg.