Ami biztos: Mertz János festő volt és festett. Igen keve-set tudunk róla: 1782-től a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke, 1788-ban vette feleségül Falkoner Ferenc festő leányát, majd a festőcéh tagja lett, 1790-ben budai polgárjogot kapott és itt telepedett le. Főként arc- és oltárképeket készített. A még bécsi tanulmányai előtt készült hat, az Apponyi család tagjait ábrázoló, teljes alakos portré keletkezési évét ő maga írta rá a képek hátára, nevével együtt. A művek megrendelője feltehetően Apponyi Antal György nagybirtokos arisztokrata, kora egyik legműveltebb főura, 1780-tól Tolna megye főispánja.
A kislány-festmény a portrésorozat legrejtélyesebb darabja. Személyét még nem sikerült azonosítani, talán ő a harmadik életben maradt gyermek, aki a portrék születésének idején 15 év körüli lehetett. Valószínű, ez az olajkép is a magyar főurak körében a 17. század közepétől divattá vált, nemesi ősgalériák egyik darabja.Ezek nem a mai értelemben vett portréábrázolások, rajtuk nem az egyéniség megjelenítése a fontos, hanem státuszképek, azaz a család társadalmi, politikai szerepét, rangját és gazdagságát hirdetik.