Rákóczi-kor. Haditechnika.
Ezüst lemezzel borított, kuruc kori pisztoly. Felülete indamotívummal domborított.
A Rákóczi-szabadságharc kuruc seregének fő hadi erejét huszárezredei adták, hadseregének legalább 2/3-a lovas vitézekből állt. Lőfegyverük az első nyeregkápa melletti fatokban hordott pár pisztoly és a bal vállra vetett, pantallér szíjon függő, különféle típusú puska volt, ami kezdetben keréklakatos, később már franciakovás rendszerű.
Az óvári várat a 13. század közepén építették, története során többször átalakították. A mai, szabálytalan négyszög alaprajzú épületet a 15. században emelték. Vak Bottyán (János) kuruc generális 1705-ös hadjárata után Mosonmagyaróvár azon kevés várak egyike volt, amelyet a kurucok nem foglaltak el. Ez a magyarországi terület császári felügyelet alatt maradt, így harcok nem dúlták. A szabadságharc után elvesztette katonai szerepét és jelentőségét, 1711-ben a vár kulcsát addigi kapitánya Hölzer Jakab János bírónak adta át, a hadifelszerelést pedig 1712-ben Pozsonyba szállították. Ekkor a várat átalakították, börtönt, magtárakat és az uradalmi tisztek lakásait alakították ki, illetve 1818-ban egy gazdasági akadémiát helyeztek el benne.