Emberalak. Kuruc vitéz. Várostrom.
A 2002-es ásatások során a várárokból került elő ez az ólommázas, írókás mintával díszített, emberalakos kerámiatál, mely unikális darab a 17. századi régészeti anyagban – csak egy-két hasonlót ismerünk. Az edény közepén lovas figura. Az állat vörös, az emberalak ruhája zöld és vörös. A férfi vállán átvetve egy világos alapon sötét pöttyös ruhadarab, vélhetően kacagány, fején sötét karimájú, vörös színű, tollas fejfedő, körötte virágok. Megkockáztatható, hogy a kacagányos lovasban egy kuruc vitézt sejtsünk.
Ez azért sem meglepő, mert 1673-ban bujdosó kurucok egy csoportja maga mellé állította a vár magyar katonáit, így Diósgyőr harc nélkül a kezükre került, a várban szolgáló királyhű katonák pedig ellenállás nélkül Kassáig vonultak vissza. 1674-ben azonban a királyhű kassai kapitány 1500 fős, jól felszerelt hadat küldött a vár visszavételére. Ez volt a diósgyőri vár egyetlen ismert ostroma. A harcok során a vár erősen megsérült, teteje leégett, a védők pedig kénytelenek voltak feladni az erősséget. A kurucokat a császáriak elfogták, néhányukat a helyszínen kivégezték.