Az emblematikussá vált trikó a kommunista éra vége, a magyar rendszerváltás és egy új európai nagypolitikai berendezkedés egyik szimbolikus eseményéhez kötődik. 1945 után az Ausztria és Magyarország közötti határt „résmentesen” lezárták. 1949-ben aknamezőt telepítettek, 1950-ben drótakadályt húztak fel. 1956 ősze után a helyzet lassan enyhült, az 1970-es években a vízumkényszert eltörölték.Ez használták ki a ketté...
Tüntetés. Irmagját is kiirtották. Bátfai József az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz egyik ártatlan áldozata. Ingét, melyet két helyen átlőttek és melyben erőszakos halálát lelte, a család őrizte meg. 2006-ban került a múzeumba, özvegye nehezen vált meg tőle. A kegyetlen sortűznek 46 halálos áldozata volt: a helyszínen 27-en, a kórházban 19-en vesztették életüket. Bátfai ezen...
Gyárváros. Ipargalaxis. Rákosi-nyomás. 1949. december 28-án Dunapentele nagyközség élete örökre megváltozott. Minisztertanácsi határozat született ugyanis arról, hogy gyár és lakótelep, majd egy külön iparváros épül itt fel. 1950 májusában valóban megkezdték a gyár, ősszel pedig a város építését, melyet 1951 tavaszán ténylegesen is várossá nyilvánítottak. Nevét 1951. november 7-én hirdették ki: Sztálinváros, a gyár –...
1956-os Kossuth-címer. Duplafenék. Örök figyelmeztetés. A múzeum várostörténeti leltárkönyvében az 1956-os bejegyzések egyike egy Kossuth-címert fed. A kép azonban sajátos titkot rejtett: a forradalmi címer eredetileg ugyanis Sztálin – Lenin halála után, 1922-tól a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet személyi kultuszt kiépítő diktátor – olajportréjára van ráfestve. Alkotója Sándor Lajos díszlettervező, aki...
Már gyerekkorában katonai pályára készült, részt vett az 1. világháborúban, 1916-ban kiérdemelte az Osztrák Cs. és K. Vaskoronarend III. osztályát a hadidíszítménnyel és kardokkal. 1922-ben felvételt nyert a Vitézi Rendbe. A két világháború közt nagyon magas beosztásokban különlegesen fontos megbízatásokat látott el, katonai attasé volt évekig. 1935 nov.-ben vezérkari ezredessé nevezte ki az államfő. Magas...
Fémlüszteres máztechnika. Évszázados álom. Zsolnay Vilmos és Petrik Lajos valamint Wartha Vince közös találmányát, a porcelánfajansz eozinfestését, a speciális lüsztertechnikát (lüszter: fémes máz), azaz az eozin kikísérletezését az 1896-os Millenniumi Országos kiállításon mutatták be. Az eozinmáz irizáló, fémes jellegű, fényes vagy matt, a ráeső fényt különbözőképpen töri meg. Az eozin az aranyszíntől a rózsabogár-zöldig változhat....
Londoni sztárművész. Palotadísz. A herendi porcelánmanufaktúrában készült lovas kisplasztika Erzsébet angol hercegnőt, ma II. Erzsébet brit uralkodót ábrázolja. A művész megőrizte azt a fotót, amin a hercegnő póni lovát bekísérik londoni műtermébe, hogy modellként szolgálhasson a szoborhoz. Kisfaludi ugyanis 1931-től 1939-ig Londonban önálló műtermet tartott fenn. Hamar közkedvelt portréfestő lett, a királyi család és az...
Császári monogramok. Háromféle kivitelben. Ferenc József 1870-ben rendelt meg egy több ezer darabos étkészletet a királyi család és vendégei, a tisztikar és az udvari személyzet részére Fischer Mór herendi porcelángyárától. A manufaktúra egyébként 1872-ben megkapta a cs. és kir. udvari beszállító címet. Az 1900-as évek elejétől a készlet utángyártását a budapesti Hüttl Tivadar porcelán-nagykereskedő készítette....
Vérvörös rubinpác. Forradalmi emlék. A szabadságharc elvesztése után a magyar társadalom otthonaiban vitrinek sokaságában különböző, díszes kivitelű emlékpoharak, söröskorsók, vázák tűntek fel, melyek szimbolikájukban, üzeneteikben az elvesztett harcokra és vezetőikre emlékeztettek. Az üveg kultusztárgyaknak óriási piaca volt, és a 19. század végéig fontos szerepet töltöttek be a magyar üveggyártásban is. Nagy részük mélyvörös rubinpáccal bevont...
Fajanszalapítók. Szobor-élővilág. A tatai fajanszmanufaktúrát 1758-ban alapította Esterházy József gróf. Példája Lotharingiai Ferenc császár volt, aki holicsi birtokán állította fel az első magyarországi fajanszgyárat, ahová Strassbourgból hívtak a francia és német fajanszgyárak stílusát, technikáját hozó mestereket. Ők később Tatára vándoroltak tovább. A porcelán még sokáig szinte megfizethetetlen volt, de az elterjedtebb fajanszokat ennek a nemesebb...
