Művészet, progresszió, hagyomány

Művészet, progresszió, hagyomány

A Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteménye sajátos képet ad a hazai képzőművészet elmúlt bő száz évéről, a naturalizmustól kezdve egészen a public artig. A kollekció első darabjai 1951-ben kerültek be az akkor frissen alapított Ferenczy Károly Múzeum induló gyűjteményi anyagába. A máig tartó gyűjtés több hullámban folytatódott, míg kialakult a mai koncepció, amely dinamikusabb, szélesebb látókörű, mint korábban, ugyanakkor elsőbbséget élveznek benne a városban és annak vonzáskörzetében dolgozó művészek munkái. Az így létrejött, közel 10 000 darabos kollekció főbb fókuszai, irányvonalai, abban a mai struktúrában rajzolódnak ki, amelyben a szentendrei művésztelep egykori alapítóitól a mai művésztelepi művészekig és a városban élő, dolgozó kortárs alkotókig jut el.

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum egyedülálló, több mint tízezer darabból álló képzőművészeti gyűjteményéből válogató tárlat olyan kiemelkedő műveket mutat be, melyek már régóta nem voltak kiállítva, valamint a gyűjtemény új szerzeményeiből nyújt válogatást. Egyidejűleg láthatunk alkotásokat napjaink kiemelkedő kortárs képzőművészeitől, többek között Kaszás Tamástól, Szentirmai Zoltántól és a XX. század olyan meghatározó szentendrei alakjaitól, mint Barcsay Jenő, Bálint Endre, Czóbel Béla, Deim Pál, a Ferenczy család: Károly, Noémi és Béni, Korniss Dezső, Kmetty János, Vajda Lajos. Külön szekció foglalkozik a szentendrei Vajda Lajos Stúdió művészeinek munkásságával. Prosek Zoltán igazgató így fogalmazott:  Képzőművészeti gyűjteményünk az egyik legnagyobb, legrangosabb műtárgyegyüttes Magyarországon. Célunk, hogy a Magyar géniusz programban megvalósuló gyűjteményes kiállításunk elrugaszkodjon a múzeumok tradicionális művészettörténeti témák vagy -izmusok szerinti osztályozásától, helyette új felfedezések és váratlan kapcsolatok sokaságát kívánjuk nyújtani. Ez a kiállítás lehetővé teszi múzeumunk minden részterületének – régészet, irodalom, néprajz, múzeumpedagógia – méltó reprezentálását.

A kiállítással a különböző szakterületek – régészet, irodalom, néprajz, múzeumpedagógia – bemutatása mellett a kulturális értékteremtés, a tudásátadás, a helyi értékek átadása, a lokálpatriotizmus és a kulturális turizmus erősítése, valamint új közösségi tér létrehozása egyaránt megvalósul. A tárlat március 25-i ünnepélyes megnyitóján köszöntőt mondott Prosek Zoltán múzeumigazgató és Fülöp Zsolt polgármester, a kiállítást bevezette dr. Vitályos Eszter miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Magyar géniusz program kuratóriumának elnöke. A kiállítást Csapláros Andrea, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnöke nyitotta meg.

A kiállításunk fókuszpontjai tematikus termekre bontva látható: Haász István, Az ismerős mitológiája, Kaszás Tamás: Transzparens montázs, Szentendrei misztériumok, Új perspektívák, Határok és átjárások. A kiállítás alapgondolata: megmutatni, hogyan látják, milyen művészi eszközökkel mutatják meg Szentendrét a XX. és a XXI. század művészei. Az első két terem szentendrei művészeknek ad helyet, a Ferenczy családnak és a Nagybányai Művésztelep után Szentendrén létrejött alkotói közösségnek: a Szentendrei Művésztelepnek. A harmadik teremben Kaszás Tamás installációi Vajda Lajos montázsaira reflektálnak, a következő termek Vajda Lajos követőinek munkásságát mutatják be, majd konstruktivista munkák következnek. Külön szekció foglalkozik az 1980-as évek underground művészeivel, az utolsó szekcióban pedig napjaink gyűjteményezési irányait ismerhetjük meg, a Szentendrei Grafikai Műhelyben készült szitanyomatokat. Az elmélyülést a különböző korszakokban korabeli újságcikkek, érdekességek, videók könnyítik meg. A videók szövegeinek megfogalmazásához Kemény István József Attila-díjas írót kérték fel. Az ötéves tárlat – időszakonként újrarendezve – a képzőművészet mellett a Ferenczy Múzeumi Centrum gazdag helytörténeti, irodalmi, néprajzi és régészeti gyűjteményét is reprezentálja majd.

A Magyar Géniusz Programban megvalósult átalakítások a külső és belső tereket is érintették. A homlokzat új kandelábersora látványos esti fényekbe öltözteti az egykori Pajor-kúria épületét. A látogatók az utcai főkapun, az épület hangulatos belső udvarán át jutnak az új információs pultig és a kiállítóterekbe. Megújult információs táblák, matricák, egyedi tervezésű piktogramrendszer fogadja a látogatókat. A kiállítótér folyosójának falain Wolsky András képzőművész A rejtőzködő rend dinamikája II. című térfestészeti munkáját láthatjuk. A közösségi terek új bútorai barátságos helyszínt teremtenek a beszélgetéshez. A kiállítás megnyitásával egyidejűleg a Ferenczy Múzeum megújult tereiben múzeumshop és ISBN-szakkönyvbolt nyílt. A múzeumbolt igényes tervezésű ajándéktárgyain a helyi képzőművészek motívumai köszönnek vissza. Az új ISBN-könyvesbolt polcairól művészeti és fotóalbumokat, folyóiratokat, ritkaságokat, funzine-okat választhatunk, és a hangulatos olvasósarkokban bele is lapozhatunk a különleges kiadványokba.

A kiállításhoz kurátori tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, művészet- és meseterápiás alkalmak kapcsolódnak, és szintén a Ferenczy Múzeumban kap helyet Ott Anna áprilisban induló, új könyvklubsorozata #olvass címmel, valamint innen indulnak a népszerű Múzeum Korzó várostörténeti, régészeti, művészeti sétái.

Kurátorok: Danka Zsófia, Kigyós Fruzsina, Prosek Zoltán

Fotók: Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum