A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület november 14-én adta át Az év kiállítása 2023 díjakat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. Az egyesület 2010 óta ítéli oda két kategóriában ezt a rangos elismerést az adott évben megnyílt tárlatok számára, s idén immár harmadik alkalommal a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel, kiállítással rendelkező intézmények is indulhattak a versengésben.

A Pulszky Társaság által 2010-ben alapított elismerés célja, hogy a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását jutalmazza. A múzeumok feladata, hogy a náluk őrzött, rejtett kincseket élményszerűen mutassák be a látogatóknak – hangsúlyozta Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) múzeumi főosztályvezetője, hozzátéve: az idei elismerés jelöltjei között a legkülönfélébb intézmények képviseltették magukat. Bereczki Ibolya, a díjat alapító Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke elmondta, hogy az idei Év kiállítása díjra rekordszámú nevezés érkezett: 23 kiállítás pályázott az elismerésre. A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában hét, a tízmillió forint bekerülési költség feletti kategóriában 15, a virtuális kategóriában egy pályázat érkezett. Közülük a bíráló bizottság döntése alapján 16 pályázó jutott be a második fordulóba.

A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában az Óbudai Múzeum Ki gombolta volna? Barangolás a gombok világában című, témájában kultúrtörténeti kuriózumnak tekinthető, kreatív, szellemes megközelítésű, ötletgazdag, színvonalas installációkkal megvalósított időszaki kiállításáért nyerte el Az év kiállítása 2023 elismerést.

A tízmillió bekerülési költség feletti kategóriában Az év kiállítása 2023 díjat a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum vihette haza a 7 év – Petőfi Sándor-emlékkiállítás című, Petőfi Sándor pályaképét egy remekül kiválasztott nézőpontból, kreatív módszertani eszközökkel bemutató, kiemelkedően ötletes állandó kiállítása eredményeként.

E két díj mellett számos egyéb elismerést is kiosztottak; a kiemelt kiállítások közül több a Magyar Géniusz Program jóvoltából valósulhatott meg. Dicsérő oklevelet kapott a bükkábrányi Jószerencse Háza A rend nyomában című, a Bükk hegység előterében végzett régészeti kutatások eredményét, a településhálózatot és a közösségek életének egységes rendjét közérthetően bemutató vándorkiállításért. Hasonló elismerésben részesült a Jósa András Múzeum – Sóstói Múzeumfalu Petőfi az étlapon című, Petőfi Sándor térséghez köthető verseit néprajzi összefüggéseiben, pályatárs és kortárs költők nyelvi leleményeivel, játékokkal bemutató, kreatív időszaki kiállításáért.

A szombathelyi Savaria Múzeum – Szombathelyi Képtár is dicséretben részesült, a TeTT – Megtört progresszió (1968–1975) című, az 1960-as évek szellemi progressziójának politikai-államhatalmi elfojtását a korszakot idéző sajtóválogatással, hatalmas képanyaggal bemutató időszaki kiállításáért. Hasonlóképp a Szigetvári Zrínyi Vár Megállítani Szulejmánt című, a vár 1566-os ostromának történetét a fiatal múzeumlátogatóknak is vonzó módon bemutató kiállításáért. Elismerésben részesült a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a Fölemelt fővel – Trianoni férfiak Gyergyóból című tárlata miatt, mely egy gyergyószentmiklósi apa és fia életútján keresztül a közéleti szerepvállalás példáit, a XX. század sorsfordulóit gazdag forrásokkal, kreatívan mutatja be. Az Evangélikus Országos Múzeum A mi Sándorunk – Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben című, Petőfi evangélikus iskolai tanulmányait rendkívül kreatívan, szívmelengetően, informatívan bemutató időszaki kiállításáért ugyancsak dicsérő oklevelet kapott.

Fotó: Csatai Ede

Forrás: https://www.magyarmuzeumok.hu/