Már Válon is képviselteti magát a Magyar Géniusz Program
A váliak komoly elhivatottsággal őrzik és nagy becsben tartják értékeiket, kulturális örökségeiket. Erről árulkodik a nemrégen megnyitott „Múlt ifjúság tündértaván” című tárlat, mely a település híres szülöttének, Vajda János költőnek az életét, közéletben betöltött szerepét és líráját mutatja be. A kiállítás a költő születésének 195., halálának 125. évfordulója alkalmából és a Magyar Géniusz Programban elnyert 8 millió forintból valósulhatott meg.
Az új állandó kiállítással Vál Önkormányzatának Vajda emlékháza – a Petőfi Irodalmi Múzeum és a MIRE szakmai közreműködésével – azt a szándékát erősíti meg, miszerint folytatni szeretné Vajda János emlékezetének ápolását, akinek fiatalsága a reformkorhoz kötődött, gondolatai, érzései a reformkorban születtek, majd az 1848/49-es forradalomban, szabadságharcban érlelődtek. Életének, újat teremtő költészetének és felelősséggel művelt közéleti publicisztikájának értéke viszonyítási pont lehet ma is.
A megújuló kiállítás vadregényes környezetben, autentikus, korhű épületben, a Válhoz tartozó vadászvölgyi erdészlakban tekinthető meg. Ebben a három helyiségből álló kis házban és a hozzá tartozó kertben töltötte Vajda János gyermekéveit, 1828-tól 1838-ig, amikor szülei beíratták a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba. 1840 és 1842 között tanulmányait Pesten, a piarista gimnáziumban folytatta. 1844-től példaképe Petőfi lett, akinek nyomdokain haladva 1845-ben hónapokra vándorszínésznek állt. 1846-ban rövid ideig ismét szüleinél, Válon élt.
Vajda János – a közösségi élet példaadó figurájaként – 1848-ban 21 évesen ott volt a márciusi ifjak között Petőfi társaságában a Pilvax kávéházban, majd 1848 augusztusától egy szabadcsapat önkénteseként, később szabadságharcos honvédként a bánsági hadjáratban, Kiss Ernő, illetve Damjanich hadnagyaként. Akár az Egy honvéd naplójából című visszaemlékezését olvassuk, akár az Önkéntes dala című, 1848-ben született versét, a szövegekből kiviláglik a haza iránti elkötelezettsége és a kor költészetében is megjelenő szabadságvágy. A kiegyezést követő, kései lírája a modernizmus jegyében született, amelyben új szemlélet és robbanékony személyesség, kozmikussá növekedett elvágyódás, magány és szorongás tükröződik. Az 1870-es években született Vajda-versekben megjelenik a modernizálódó, polgárosodó élet, a XXI. század embere számára is ismerős befelé fordulás, a végtelenség, az elvágyódás-érzés mához is szóló problematikája.
A kiállítás alapvetően három pillérre épül: egyrészt bemutatja az ifjú Vajda Jánost, mint a Pilvax társaságához tartozó márciusi ifjat, szabadságharcos költőt, valamint a Világos utáni bukott forradalmárt. Másrészt érinti a közéletben, valamint a sajtóban betöltött szerepét, Széchenyihez és Kossuthoz kapcsolódó eszméit, azok formálódását a kiegyezést követően, s ennek kapcsán összefoglalóan bemutatja röpiratait. Végül a látogató elé tárja Vajda lírájának ívét, amely röviden ugyan utal az 1850-es évek romantikus hangú költeményeire, de a hangsúly a második, az erőteljesebb, megújult, szimbolista költői periódusra kerül.
A Vajda János-kiállítás a mai kor embere számára a szépirodalom és kortörténet révén ismeretanyagot nyújt egy olyan évszázadról, amely hősöket teremtett. Vajda élete a tanulóifjúság számára a felelős ember példája lehet, aki megkeresi helyét és a közösségi élet minőségét javítani hivatott ember feladatait a korban, amelyben él. Vajda életének első szakasza, amely a forradalom és szabadságharc vonzásában zajlott, az eszmék, a választás szabadságának fontosságát húzza alá. A kiegyezést követő esztendők politizáló költője, aktív lapszerkesztője és újságírója pedig azt hangsúlyozhatja számunkra, hogy feladatunk és felelősségünk van abban, hogy megfigyeljük a körülöttünk folyó változásokat és reflektáljunk rájuk.
A szabadság-eszmény a legfontosabb értéket jelentette a XIX. század első felében, Vajdának épp oly lételeme volt, mint Petőfinek és a márciusi ifjaknak, akikkel együtt vett részt a forradalomban, majd harcolt a szabadságharcban. A polgárosodás eszméjének széles körű átgondolása pedig nem csupán költészetéhez, hanem a társadalomért felelősséget érző polgár és újságíró Vajda életművéhez (lásd röpiratait) kapcsolódik. Vajda természet iránti rajongása költészetének egyik lényeges témája, amelyet a váli erdővel és annak természeti szépségeivel kapcsolatos versei fejeznek ki leginkább.
Az új kiállítás létrehozásával az Emlékház a kulturális turizmusban résztvevők, a színvonalas időtöltést kedvelők számára a szellemi feltöltődés mellett kiváló túra célpont is lehet.