A kérdésre Bonyhádon kell keresni a választ, a Völgységi Múzeum nemrég megnyílt kiállításán. A város híres szülöttének, a honvédtábornok Perczel Mór(ic) életét és napjainkban is élő emlékezetét mutatja be a Meg nem alkuvó tolnai – Perczel Mór élete és harcai című kiállítás, mely a Magyar Géniusz Program támogatása révén jöhetett létre. A tárlat új, a nagyközönség számára korábban nem hozzáférhető tárgyakkal és külföldi levéltári dokumentumokkal is büszkélkedhet. 

„A kiállításunk célja, hogy a maga összetettségében és sokszínűségében bemutassa a hazai pantheon egyik meghatározó alakját, a magyar szabadságharc egyik legsikeresebb hadvezérét, a hosszas emigrációba kényszerült nehéz természetű hazafit, Perczel Mórt” – hangsúlyozta dr. Farkas István Gergő, a Völgységi Múzeum igazgatója. „Egy város élhetőségének fontos sarokpontja a sokszínű, értékes kulturális programok megléte. Jelen nagyszabású nemzetközi programsorozat keretében megvalósított kiállításunkkal is azt a célunkat szolgáljuk, hogy minőségi kulturális programokat kínáljunk a bonyhádiaknak és a Völgységben élőknek, és előmozdítsuk a város és a térség ismertségét a hazai és külföldi kulturális idegenforgalomban.” 

A kiállítás Perczel Mór életét időrendben mutatja be, kezdve fiatalkorától és iskolai, majd hadapródi éveivel, Vörösmarty Mihályhoz fűződő barátságával, korai lázadásaival, melyek felségsértés vádjával majdnem halálos ítéletben végződtek már 1831-ben. Reformkori politikai tevékenységével a meggyőződésesen liberális ifjú Perczel Mórból a reformpárt ismert és elismert képviselője és Kossuth egyik fő támogatója lett. A tárlat időrendben folytatódik a 1848–49-es magyar szabadságharccal, ahol Perczel Mór ezredesi, majd tábornoki rangra emelkedett, szembefordult szinte minden társával, és végül száműzetésbe vonult, először Törökországba, majd London érintésével Jersey szigetére, amiből az 1867-es kiegyezéssel tért haza. Az amnesztiát követően (távollétében ugyanis halálra ítélték és jelképesen felakasztották) rövid időre újra közfeladatot látott el, a honvédegyletek országos szövetségének elnöke lett. Rövidesen azonban összeférhetetlenség miatt végleg búcsút intett a közéletnek, 1870-ben visszavonult Bonyhádra, a Perczel-kúriába, hátralévő éveiben gazdálkodott és emlékiratain dolgozott. 1899 tavaszán egy kisebb agyvérzést követően állapota hirtelen súlyosbodott, és május 23-án végleg elhunyt a magyar szabadságharc talán legsikeresebb tábornoka. Gyászhírét számos ország mintegy 170 folyóirata közölte, emlékét mai napig közintézmények, közterek, szobrok és emlékművek őrzik. 

A Perczel örökséget a kezdetek óta ápolja és kiemelt feladatának tekinti a városvezetés. A Meg nem alkuvó tolnai – Perczel Mór élete és harcai című időszaki kiállítás 8,6 millió forint támogatásban részesült, melynek odaítélése nem volt kérdéses. Bonyhád és Perczel Mór összetartozása ugyanis a köztudatban éppúgy rögzült, ahogy Szekszárd és Babits Mihályé. Településszinten és országosan is szükség van olyan hősökre, géniuszokra, akiknek munkássága és tettei ma is példaként szolgálhatnak.  

A kiállításhoz gazdag előadás-sorozat is kapcsolódik, ennek első állomásaként az ünnepélyes megnyitót követően Prof. dr. Hermann Róbert történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus-kori Kutatócsoportjának vezetője tartott tudománynépszerűsítő előadást. 

A tárlat a Völgységi Múzeum gyűjteménye mellett a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum műtárgyait mutatja be. A kiállított litográfiák részben dr. Hermann Róbert (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) magángyűjteményéből származnak. A nemzetőr egyenruha reprodukcióját a bonyhádi Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium Hagyományőrző Egyesület kölcsönözte a múzeumnak. A születési anyakönyvet Jersey sziget Főfelügyelői Jegyzéke biztosította.  

A kiállítás 2023. március 1-ig tekinthető meg a bonyhádi Völgységi Múzeumban. Perczel Mór alakjához kapcsolódóan iskolák számára gazdag múzeumpedagógiai programot állított össze az intézmény, a bonyhádi iskolásoknak pedig díjtalanná tette a tárlat látogatását.