Egy hiánypótló kiállítás
Gödöllőnek komoly adósságai voltak a második világháború városhoz kötődő történetének feldolgozásával kapcsolatban – eddig sem kiállítás, sem önálló kiadvány nem jelent meg a témáról. A Magyar géniusz program lehetőséget biztosított arra, hogy ez az adósság leróható legyen, s megszülethessen a Gödöllő a frontvonalban – A település a második világháborúban című időszaki kiállítás.
Ez a történelmi időszak kiemelten fontos Gödöllő számára, hiszen a török idők után 1944-ben vált újra hadszíntérré. Az elmúlt évszázadok során többször haladtak át ellenséges csapatok a településen, de a komolyabb harcok elkerülték a várost. A második világháború azonban végigsöpört rajta éppúgy, mint az egész országon, mély nyomot hagyva az ott élőkben, akik a harcok során átélték az ellenséges csapatok jelenlétét és embertelen pusztítását.
A tárlat életre hívása előtt egy könyv is született a témában, mely két tanulmányt tartalmaz: Fábián Balázsét a kutatások során feldolgozott adatokkal, illetve Xantus Zoltán gödöllői helytörténész 1989-es kéziratát Gödöllő második világháborús embervesztesége címmel. A Gödöllői Városi Múzeum régóta adós a kézirat megjelentetésével, melyre most végre sor kerülhetett, ezzel is tisztelegve a világháborúban elveszett oly sok emberi élet és Xantus Zoltán emléke előtt. A kéziratot eredeti formájában adták ki, azaz szövegjavításokat nem, csak a legszükségesebb helyesírási változtatásokat végezték el benne a szakemberek. Sok helyen találunk idézetet korabeli levelekből, ezeket is meghagyták az eredeti szövegezésben és helyesírással.
A kiállításhoz szükséges terepi kutatásokat a múzeum kollégái 2020-ban kezdték meg a Budapestet körbevevő gyűrű, az Attila-védvonal mentén. 2021-ben a Gödöllői Városi Múzeum megállapodást kötött a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal a munkálatok folytatásáról és az információk megosztásáról. A kutatás során jelentős mennyiségű lelet került elő, melyek nagy része a most megnyílt tárlatban kapott helyet. Az időszak és annak borús, szívbe markoló eseményei rendkívül hatásosan tárulnak a látogató elé, az alkotók mégis érzékenyen és körültekintően álltak a megvalósításhoz, hiszen sok család máig feldolgozatlan traumákat hordoz ezzel kapcsolatban.
A tárlat négy különböző tematikai egységre épül. A nagyobbik terem északi oldalán bemutatkoznak a fémkeresőzések során előkerült leletek és azok megtalálásának történetei: egy német terepjáró felnijei és egyéb alkatrészei, katyusalövedékek maradványai, különböző lövegek hüvelyei, repeszei, géppuska-, géppisztoly- és puskatárak, dobtárak, töltőlécek, gépágyú-, géppisztoly- és különféle puskahüvelyek.
Ha tovább haladunk, megismerhetjük a védvonal mentén zajlott harcokat, láthatunk magyar és német katonai egyenruhákat, katonai felszereléseket és fegyvereket. Kivetítő és egy 1941-es katonai térkép segítségével az eddig feltárt állásrendszerek elevenednek meg előttünk. Szemrevételezhetjük, milyen egy fémdetektor, és gombnyomásra meghallgathatjuk a különböző fegyverek tüzelés közben kiadott hangját, melyet a fehér plafonon megjelenő villódzó fények tesznek igazán hihetővé. A két üveges vitrinben az itt harcoló csapatok harci gépeit, repülőit, ágyúit, tankjait helyezték el az alkotók, „legószerű” kivitelben. Az átélhető háborús hangulatot csak fokozza az imitált, homokkal megtöltött lövészárok, mely a gyerekekre vár: pinpointer segítségével különböző típusú hüvelyeket kereshetnek meg abban.
A harmadik egység tárgyai a város második világháború alatti mindennapjairól mesének. Egy, a korszaknak megfelelően berendezett hálószobát is láthatunk, melyben egy szovjet katona fekszik, miközben a „nyemecki”-ket keresi. Korabeli felhívások, plakátok és újságok, magyar, német, angol papírmasé játékkatonák, egy korabeli bicikli is segíti a múltidézést. Betekinthetünk egy szükségóvóhelyre is, és összerezzenhetünk egy légiriadó, a katonai repülőgépek és a bombarobbanások hangja hallatán.
A tárlatból a katonai áldozatokról, a hadifogolytáborban elhunytakról, a Gödöllő környéki harcokban életüket vesztettekről, a deportált zsidókról, az agyonlőtt polgári és civil áldozatokról, a Don-kanyarban elhunyt gödöllői hősi halottakról való megemlékezés sem maradhatott ki, de információkat kaphatunk az itt meghalt szovjet és román katonákról is. Mindezt korabeli képek, sírtáblák, dokumentumok, veszteségkartonok és igazán látványos installációk teszik még inkább átélhetővé.
A kiállítást rendezte Fábián Balázs, kivitelezte Fábián Balázs, Mayer Róbert, múzeumpedagógus Kovács Noémi. A kiállításhoz egy QR-kódos és számítógépen játszható játék is készült a látogatóknak. A feliratok Farkasné dr. Gönczi Rita jóvoltából készültek el, a könnyen érthető kommunikáció alapelveit is figyelembe véve: Könnyen érthető kommunikáció – Könnyen érthető élet – Információk a könnyen érthető kommunikációról és a mindennapi életről (gonczirita.hu)
A tárlat szerdától vasárnapig 10-től 16 óráig tekinthető meg 2024. november 30-ig.