Demeter Szilárd: Nincs városi vagy vidéki múzeum, csak magyar

Demeter Szilárd: Nincs városi vagy vidéki múzeum, csak magyar

Békéscsabán tartja idei őszi közgyűlését a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége ezen a héten kedden és szerdán. A beol.hu összefoglalója szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója leszögezte, hogy szerinte nincs városi vagy vidéki múzeum, csak magyar. Demeter Szilárd bejelentette, hogy ő lesz az Országos Közgyűjtemények Szövetségének új elnöke, és megragadta az alkalmat, hogy szövetséget ajánljon a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének. Azt is kijelentette, hogy kezdeményezi egy közgyűjteményi egyeztető fórum jövőbeli létrehozását nemcsak a múzeumok, hanem a levéltárak és könyvtárak bevonásával.

A konferenciát első alkalommal rendezték meg Békéscsabán, ahová az ország minden részéről és még a határon túlról is érkeztek múzeumi szakemberek. A vendégek látogatásuk során nemcsak konferencián vesznek részt, hanem a várost is jobban megismerhetik, benne természetesen a Munkácsy Mihály Múzeummal.

A rendezvény házigazdái dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója; Ódor János Gábor, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke, a Szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója; Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere; Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program Kuratóriumának kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója; valamint Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő általános főigazgató-helyettese. Köszöntötték a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnökségi tagjait, dr. Végh Katalint, dr. Horváth Lászlót és dr. Cservenyák Lászlót.

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója leszögezte, hogy szerinte NINCS VÁROSI VAGY VIDÉKI MÚZEUM, CSAK MAGYAR. „Egy magyar kulturális örökség van, ennek vannak csomópontjai, ezeket nevezzük közgyűjteményi egységeknek: levéltáraknak, könyvtáraknak, múzeumoknak. Ha így tudunk tekinteni erre a feladatra, akkor sikerre leszünk ítélve” – fogalmazott a Magyar Géniusz Program Kuratóriumának kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Demeter Szilárd azt is bejelentette, hogy Ő LESZ AZ ORSZÁGOS KÖZGYŰJTEMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK ÚJ ELNÖKE, ÉS MEGRAGADTA AZ ALKALMAT, HOGY SZÖVETSÉGET AJÁNLJON A MAGYAR VIDÉKI MÚZEUMOK SZÖVETSÉGÉNEK. Azt is kijelentette, hogy KEZDEMÉNYEZI EGY KÖZGYŰJTEMÉNYI EGYEZTETŐ FÓRUM JÖVŐBELI LÉTREHOZÁSÁT NEMCSAK A MÚZEUMOK, HANEM A LEVÉLTÁRAK ÉS KÖNYVTÁRAK BEVONÁSÁVAL IS.

Folyamatos a fejlődés

A beol.hu szerint a keddi tanácskozást a városháza dísztermében tartották, ahol elsőként Ódor János Gábor felidézte, hogy a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége már húszéves múltra tekint vissza és 2012 óta viseli mai nevét.

„Elmondhatjuk magunkról, hogy folyamatosan fejlődtünk, taglétszámban megerősödtünk. Jelenleg 123 tagot számlálhat az intézmény, most pedig remélhetőleg hat új taggal gyarapodhatunk. Ez a szám is azt mutatja, hogy a szervezet a magyar múzeumi élet meghatározó szereplőjévé vált az elmúlt évek, évtizedek során. Igyekszünk továbbra is szakmai alapokon állva a múzeum ügyét szolgálni” – fogalmazott köszöntőjében a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke. Dr. Bácsmegi Gábor kifejezte, hogy nagy öröm és büszkeség számukra, hogy Békéscsabán fogadhatják a múzeumi szakembereket, akik között sokan először járnak a városban.

Munkácsy otthona volt Békéscsaba

Varga Tamás alpolgármester először az idén 150 éves városháza épületét mutatta be a vendégeknek. „Elődeink 1873-ban egy kolerajárvány kellős közepén döntöttek úgy, hogy ezt az impozáns épületet Sztraka Ernő városi építész szakmai közreműködésével való tervezés és megvalósítás után átadják. A homlokzatra felírták a Városháza elnevezést, úgy, hogy Békéscsaba csak 1918-tól lett hivatalosan város, így elődeink a jövőbe vetett hitüknek adtak hangot” – árulta el. 1983-ban kerültek Tóth Ernő festményei a terembe, melyek hangulatokat, várostörténeti momentumokat, jeles személyiségeket – köztük Munkácsy Mihályt – ábrázolnak. Az alpolgármester ismertette, hogy a festőóriás gyermekéveit a városban töltötte, majd felnőtt korában is visszatért a városba. Később egy komoly relikviagyűjteményt hagyott Békéscsabára, ami szintén a városhoz való erős kötődését mutatja, majd az intézmény 1951-től vette fel a festőóriás nevét. Emlékeztetett, sokak számára sorsfordító volt 2013. január 1-e, hiszen az önkormányzat fenntartásába került a múzeum, majd a város egyéb kulturális intézményei is, közöttük pedig szakmai alapú együttműködés alakult ki. 2014-ben kötötték meg a Modern Városok megállapodást, melynek egy passzusa alapján munkacsoportot hoztak létre Békéscsabán azért, hogy megvizsgálja a Munkácsy Negyed létrehozásának lehetőségeit. A megállapodás keretében aztán több intézmény és köztér újulhatott meg, benne a Munkácsy Mihály Múzeum állandó történeti kiállítása, illetve az Egy géniusz diadala című, Munkácsy életét bemutató kiállítás is.

 A köszöntők után múzeumi szakemberek egy közös tanácskozáson vettek részt, ahol több előadást hallgathattak meg.

A cikk az origo.hu oldalon jelent meg 2023. november 22-én.