Akiknek Komáromot köszönhetjük
Komárom speciális történeténél fogva ezer szállal kötődik az 1920. évi országtragédia következményeihez. A Duna két partján fekvő Komárom északi részét 1919. január 10-én megszállták a cseh-szlovák csapatok és ezzel a város kettévált. A történelmi Komárom a megalakuló Csehszlovákia fennhatósága alá került, a déli városrész pedig Komárom néven önálló városi életet kezdett. Ez utóbbi azonban ipari- és katonai jellegű volt, ahol a városi feltételek szinte teljesen hiányoztak. Dr. Toóth Zsigmond, majd dr. Alapy Gáspár polgármesterek vezetésével a déli városrészbe irányított, meg a később kitoloncolt hivatalnokok építették ki a város közigazgatási rendszerét és tervezték meg a város intézményhálózatát, infrastruktúráját. Munkájuk eredményeként az 1930-as évekre kiépült egy virágzó vidéki kisváros, nagyrészt helyi mesteremberek kivitelezésében. Ez volt Komárom újjáépítése Trianon után. A Komáromi Klapka György Múzeum Város születik című legújabb kiállítása az ő emlékükre készült.
Dél-Komárom mai arculata, középületei az első világháborút lezáró Trianoni béke okozta országtragédia eredményeként jöttek létre. A békemegállapodás ugyanis hivatalosan is szentesítette az 1919. január 10-én elfoglalt északi városrész végleges elszakítását, amelynek eredményeként az egységes, a Duna két partján fekvő Komárom történelmi és egyben adminisztrációs városrésze Csehszlovákia uralma alá került, az ipari-katonai jellegű déli városrész pedig a létrejött Csonka Komárom vármegye központja volt 1823-ig. Ugyanakkor ebben a déli városrészben a városi adminisztráció legcsekélyebb feltétele is hiányzott, így a városi és a megyei közigazgatás ideiglenes helyeken, az elszakított városrészből áthelyezett, áttelepült és kitoloncolt hivatalnokok irányításával indult meg.
Az első városvezetők, dr. Toóth Zsigmond és a mártír polgármester, dr. Alapy Gáspár is így kerültek a déli városrészbe, csakúgy, mint Asztalos Béla alispán. Számos hivatalnok (dr. Szabó Kálmán tiszti főügyész, dr. Csukás István főjegyző, majd helyettes polgármester, a Sulacsik család, Martsa Endre számvevőségi alkalmazott stb.) is a város északi részéből érkezett.
Az északi városrészben maradt a polgári oktatás lehetősége, és az egyházi intézményrendszer is. Itt csupán egy néhány száz fős befogadóképességű katolikus templom volt. Az északi városrészből és egyben az elfoglalt Felvidék közeli településeiről áttelepült családok jelentősen megnövelték a lakosság létszámát, az egyes felekezetek híveit, így rövidesen kicsi lett a meglévő elemi katolikus és református iskolai is. Az 1920-szal induló korszak már említett városi elöljárói, a hivatali apparátus segítségével megtervezték és – elsősorban helyi mesteremberek kivitelezésében
– 10 év alatt felépítették az adminisztrációs épületeket, a megalakult önálló egyházak elöljáróinak irányításával a templomokat, imaházakat, valamint oktatási intézményeket. Tehették mindezt a mindenkori országgyűlési képviselők, de leginkább gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával. És tehették ezt a komáromi származású Térfy Gyula tevékenységének segítségével, aki a Bethlen-féle konszolidáció időszakában az igazságügyi minisztérium kodifikációs osztályának miniszteri rangú vezetőjeként az ország és a határ menti települések megváltozott helyzetének megfelelő törvények és jogszabályok kidolgozásával foglalkozott.
A korszak vége történelmi eseményeinek – az 1938. októberi komáromi tárgyalások, a november 2-i első bécsi döntés és Horthy Miklós kormányzó november 6-i belovagolása Észak-Komáromba – eredményeként 1939. július 15-én a két város ismét egyesült, dr. Alapy Gáspár polgármestersége alatt.
Az első kiállítási egység:
A tárlat az első világháborús időszakkal kezdődik, a falon elhelyezett tablók elmesélik el a város korszakbeli történéseit, a komáromi helyőrségekből induló alakulatok rövid történetét. Kiemelt helyen szerepel a komáromi laktanyával rendelkező Radetzky-huszárok utolsó parancsnokáról, Vetsey Edéről és feleségéről, Vértesy Saroltáról készült festmények. Az első vitrines tárlóban első világháborús fegyverzet, relikviák, képeslapok, iratok kaptak helyet. A bejárattal szemben látható három osztatú enteriőr első két része tartozik az első világháborús időszakhoz: az első részben a 31. gyalogezred olasz Alpokban lévő sátortábora jelenik meg, a másodikban pedig a 31. gyalogezred olasz Alpokban lévő temetője jelenik meg.
Második kiállítási egység:
Ez a rész Komárom északi felének 1919. január 10-én történt megszállásával, a május 1-jei visszafoglalási kísérlettel, a város és vármegye kettéválásával és az újjáépítési folyamatot támogató országgyűlési képviselők bemutatásával folytatódik. A tablók között kiemelt helyet kapott gróf Klebelsberg Kuno portréjának másolata. Az 1923-ban egyesült Csonka Komárom és Esztergom vármegyék településeinek két világháború közti fejlődéséről szintén az első érintőképernyőn olvashatók képekkel illusztrált adatok. Az első érintőképernyő alatti tárló 3 fiókjában az újjáépítés eredményeként létrejött egyházaktól kölcsönzött, értékes relikviák láthatók.
Harmadik kiállítási egység:
A tárlat fő és egyben legnagyobb egysége mutatja be a város kiépítését és az abban szerepet játszó személyeket, vagyis a település géniuszait. Kiemelt relikviáknak számítanak a városháza, a rendőrség és a bíróság eredeti, kartonra rajzolt tervrajzai. Itt kaptak helyet a város kiépítésében szerepet játszó városvezetők, hivatalnokok, iparosok, kereskedők, vendéglősök történetei is. Az érintőképernyő alatti tárló 3 fiókjában iparos-emlékek találhatók: suszterek, Komáromi Kálmán építőmester szerszámai és a korszak híres „termékének”, az Igmándi keserűvíznek a reklámanyaga. Az egyégben a korszak neves iparosainak relikviái, dokumentumai, róluk készült festmények és fotók láthatók. Papp Gábor neves asztalos által készített, a komáromi hagyományokat megújító tulipános asztala és széke, Sircz János vízvezetékszerelő által készített falikút és csatornafedő, a szikvizesek által használt 1938-as szódagép, a korszakban használatos tapétaminták és festékőrlő berendezés, Szenczy Mihály molnármester, az Ipartestület elnökéről készült festmény és az Ipartestület zászlója és zászlószegekkel kivert zászlórúdja. A munkát irányító hivatalnokok a 3. számú érintőképernyőn szerepelnek, de ugyanitt olvashatók és hangzó anyagként hallhatók a dél-komáromi születésű Zsolt Béla író, költő publicista és dr. Toóth Zsigmond polgármester első világháborúban írt versei is.
A felső fiókban a jelenlegi polgármester, dr. Molnár Attila jóvoltából Komárom által 1991-ben készített polgármesteri lánc kapott helyet – ez természetesen bármikor kiemelhető, ha a polgármesternek szüksége van rá. Az egységben kapott helyet a 2. vitrines tárló, benne dr. Térfy Gyula relikviáival: a múzeum gyűjteményében található 19. századi órát a nagyapja, Johann Georg Treffler készítette.
A kiállítási egység leglátványosabb része a polgármesteri lakás. Dr. Alapy Gáspár polgármestersége alatt az 1929-ben elkészült városháza földszinti déli szárnyán lakott. Egy fénykép a nappalijában ábrázolja családja körében. Az enteriőrben a bútorokon kívül két festmény, a családi albumból kinagyított képek, a városházáról 1929-ben a tervezők által készített akvarell, egy szobainasra feltett díszmagyar és egy álló fogadon lévő magyaros öltözet is látható. Az egységet a térben elhelyezett két hirdetőoszlop egészíti ki, amelyeken korabeli újságcikkeken olvashatók a város fontosabb eseményei.
Negyedik kiállítási egység:
Ez a részleg az 1936-ban Észak-Komáromban letartóztatott és 1938-ban szabadult politikai foglyokkal kezdődik és a Komáromi tárgyalásokkal folytatódik. Mindenképpen kiemelkedő része Horthy Miklós 1938. november 6-i komáromi bevonulása. Ezt mutatja be a bejárattal szemben látható, három osztatú enteriőr harmadik része. Ezt az egységet és magát a kiállítást is három régi filmhíradó zárja le, amelyet a kijárat előtti TV-n tud a látogató megtekinteni.
A kiállításban múzeumpedagógia játkékok kerültek elhelyezésre: a korszakban felépült komáromi épületek képeivel memóriajátékot, és ugyancsak ezekkel és a város 1932. évi térképével egy térképes játékot lehet játszani. Ezen kívül a kiépült várost ábrázoló képeslappal puzzle játékot játszhatnak a kisebbek és a játékos kedvű idősebbek. Az előtérben elhelyezett TV-n az egész korszakot és a kiállításban látottakat összefoglaló dokumentumfilm tekinthető meg.